Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Lelkes
Alkotások száma: 1408
Regisztrált: 2004-05-15
Belépett: 2014-01-11
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Gyermekrovat (Mesék) (278)
-Egyéb prózai alkotások (471)
-Mese (64)
-Gyermekrovat (Versek) (111)
-Versek (430)
Irodalmi kritikák
-Verselemzések (1)
Feltöltve: 2010-05-09 14:23:26
Megtekintve: 364
Magyar nacionalizmus, szlovák nacionalizmus
A latin eredetű "nacionális" szó "nemzetit" jelent, és ép ésszel, becsületesen, hazafiként gondolkodó számára világos: egy nemzet hagyományainak, történelmi múltjának tárgyilagos megítélése, értékeinek őrzése és továbbfejlesztése nem csupán helyeslendő, hanem a nagyvilág, az emberiség számára is igen fontos, nem csupán egy nemzet, nép, ország számára az.

A "nacionalizmus" azonban, amelyik egy nemzet (a valóságban azonban egyes uralkodó csoportok) hatalmának más nemzetek rovására való kiterjesztése érdekében tevékenykedik, mint mozgalom, megnyilvánulás, szemlélet haladó jellegét régen elvesztette. A továbbiakban erről van szó, amikor a "nacionalizmust" említem. Magyarországon ez a káros, az uralkodó osztályok érdekeit szolgáló nacionalizmus, a magyar nemzet (nép, ország) egészének okozott mérhetetlen károkat a múltban. Nem véletlen, hogy utóbbi károk (anyagiak és morálisak) oly mértékű feltárása, bemutatása, hogy ezt széles hazai néprétegek, tömegek valóban megértsék, a mai Magyarországon (társadalmi rendjéből következően) egyáltalán nem történik meg (bár e károkat letagadni nem lehet, a kor "történész-lakájai" is legfeljebb bizonyos részleteket illetően tudnak ködösíteni, mellékvágányra tett félremagyarázatokkal "átértékelni", - a fegyver az igazság ellen alapjában véve az elhallgatás marad). Ha egyszer lesz időm rá, akkor megpróbálom kiásni, összegyűjteni a XX. század magyar nacionalista jelszavait, a következmények ismeretében jól látható volna akkori (és nosztalgiás formájukban mai) kártékonyságuk, - no meg felszínességük, giccsességük is, az a felszínesség, giccsesség, amelyre a nacionalizmus ma is építhet és épít is, a hazai tömegek alacsony szellemi színvonalán (és amelyikre "kultúrfölényt" emlegetni már akkor is nevetséges volt, még akkor is, ha sok minden relatív!)

Az kétségtelen: a kapitalista piacgazdaság, az Európai Unió keretei között a nacionalizmus azon vad (és sokszor gyermetegen primitív!) formájának, amelyik Magyarországon (és más országokban) a két világháború között, valamint a második világháború idején uralkodott, jelenleg nincs kellő támogatottsága, mert ilyen formája az Európai Uniót (és a NATO-t) össztartó elvekkel is szemben áll, komolyan veszélyeztethetné a térség stabilitását. Ugyanakkor a piacgazdaság világurai is, az Európai Unió is, az érdekek bonyolult összetételéhez igazodóan, elnézi a nacionalizmus "enyhébb" formáit, - ám ezek is nagyon károsak.

Vonatkozik ez a magyar nacionalizmusra is, a szlovák nacionalizmusra is (de, mivel Magyarországon élek, több ismeretem van a hazairól, ám számos jelből, híradásból azért a szlovák nacionalizmusról is, lényegét tekintve, kép alkotható).
Mindkét nacionalizmus (mint bárhol a nacionalizmus!) meghatározott politikai csoportok rövid távú érdekeit, hatalmi törekvéseit képviseli, szolgálja, csupán szűk csoportokét, hiszen a nacionalista jelszavakkal megbolondított, többnyire "kisembereknek" még rövid távon sem fűződik érdekük a nacionalizmushoz, nincs belőle hasznuk, őket csak felhasználják-kihasználják.

Ha mindkét országban tárgyilagosan elemeznék a "nacionalista" eseményeket, akár az 1989-es időszaktól, mindez nyilvánvalóvá lenne. Vegyük példának Szlovákiában, a labdarúgó mérkőzésre átment magyar szurkolók által kiváltott eseménysort, - amely némi komikus színezete ellenére is nagyon szomorú! Ezt - szerintem - a magyar nacionalizmus és (a jelek szerint) a szlovák nacionalizmus is igen felhasználta, ahelyett, hogy mindkét országban kellően elítélték volna mindazt, amelyik ebben a botrányban elítélendő volt egy józanul gondolkodó magyar vagy szlovák számára egyaránt, akár szlovák ember követte el, akár magyar. (Most itt nem részletezem, hogy mit is gondolok a hazai "szurkolótábor" egy kisebb, vandál rétegéről, amellyel a hazai illetékesek eddig magyar földön túl kesztyűs kézzel bántak, ismételten és ismételten!)

Egy magyar érettségizett fiatal, ha megvizsgálnánk, kiderülne, szinte semmit sem tud a szlovák irodalomról, nem ismer a legnevesebb szlovák költők, írók közül sem szinte senkit. Valószínűleg még legtöbb tanára sem. A szomszéd országok eredményeiről, előrehaladásáról a hazai sajtó nem ad összefüggő, tárgyilagos képet, legfeljebb azok gazdasági vagy társadalmi problémáit emlegeti olykor, esetleg jól-rosszul leplezett kárörömmel.

Nagyon jellegzetes példa a nacionalizmus uralkodására a "szlovák nyelvtörvénnyel" kapcsolatos botránysorozat. Nem csak a szlovák nacionalizmusra, a magyarra is!
Amikor egy fiatal magyar jogász javaslatot tett a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban, olyan szellemben, amely egyránt szolgálhatná a szlovák és a magyar érdekeket, és kifejezné azt: egy ország számára minden, a lakosság által beszélt nyelv nagy érték, meg kell becsülni, jogszabályok garanciáival is, hiába küldte meg javaslatáról tájékoztató levelét a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának, valamint egyidejűleg a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumának, még csak visszajelzést sem kapott ajánlott levelére, a hazai lapok sem válaszoltak, a javaslatot végül - mintegy félév múltán - egy szlovákiai magyar lap közölte (aki kíváncsi rá: az Új Szó 2009. december 11-i számában, A közeledés útja címmel, az interneten megtalálható).

Tudom, hogy mindaz, ami mögött erős hatalmi csoportérdekek vannak, nehezen változtatható meg, ám, - ha Magyarország az Európai Unió elvei szerint akar tevékenykedni - többek kellene tennie saját nacionalizmusa ellen. Ez azonban mindenekelőtt Magyarország érdeke!

Anélkül, hogy bele akarnék avatkozni Szlovákia belügyeibe, hiszen közvetlen forrásokból ilyen jellegű problémáit nem ismerem eléggé, úgy gondolom: valószínűleg az előbbi megjegyzésem többbé-kevésbé Szlovákiára is áll. Egy történelemből jött a két ország, - ha különbségekkel, eltérésekkel is.

(2010)

(Az "ÁLMOK, TÁJAK, EMBEREK" c. netnaplóból.)
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!