Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Lelkes Miklós
Alkotások száma: 1313
Regisztrált: 2011-09-25
Belépett: 2018-10-16
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Gyermekrovat (Mesék) (193)
-Egyéb prózai alkotások (413)
-Mese (175)
-Dalszövegek (1)
-Gyermekrovat (Versek) (13)
-Versek (515)
-Társalgó (3)
Feltöltve: 2014-03-01 11:02:04
Megtekintve: 404
Csintalan majmocskák
Öt kismajom barátkozott egymással a szigetecskén: Áncsi, Máncsi, Páncsi, Fáncsi, és a csöpp Mindigbolhás.

Az öt majom meglátott egy nagy-nagy dobozt, amelyen ez állt: BANÁN.

Áncsi, Máncsi, Páncsi és Fáncsi belebújt a dobozba. Mindigbolhás egy darabig még vakaródzott, azután belebújt ő is.

Történt pedig mindez délután ötkor, Afrikában.

No, mi a csuda? Ötkor öt majom egy dobozban!

Jött a nagyhangú, fura nevű matróz, Árkuszmárkusz Izomdagadáriusz. Az ő doboza volt, és azt hitte: van még benne banán, ha nem is sok.

Nagyot tévedett?

Nem olyan nagyot, mert a dobozban, öt majmocskában, ott volt a banán is.

Vitte, vitte vállán a nagy dobozt Árkuszmárkusz Izomdagadáriusz. Hirtelen úgy hallotta, mintha a dobozból kaparászó hang jönne, jövögetne.

Meglepődött, és így szólt a pálmafán ücsörgő krampuszcsőrű madárhoz:
- Kaparászik-e a banán?!

Nevetett a krampuszcsőrű madár, ördögi nevetéssel:
- Ha a banán kaparászna: a banánfa fára mászna! Ily banán bántana torkot! Láttál banánt, ily bolondot?

- Szóval nem a banán kaparászott, hanem képzelődtem! - nyugodott meg a nagyhangú, dagadó izmú tengerész.

Felvitte a nagy dobozt kicsi hajócskájára, és nekivágott a tengeri útnak.

Később vacsorát akart főzni magának Árkuszmárkusz Izomdagadáriusz. Banánlevest.

Kinyitotta a dobozt, és mit látott?

Öt majmocskát: Áncsit, Máncsit, Páncsit, Fáncsit, és egy nagyon vakaródzó majomcsöppséget, Mindigbolhást.

Árkuszmárkusz Izomdagadáriusz is megvakarta a fejét. Most mit csináljon az öt majommal?

Végül így döntött:
- Sokat eszik az öt majom! Utam így nem folytathatom! Ha feleszik eleségem, - hajózhatok búsan, éhem! Kis kígyó is így sziszegne: - Vissza velük a szigetre!

Másnap visszahajózott a majmocskákkal a szigetre, és partra tette őket. Az üres dobozt is utánuk röpítette, majd ismét tengerre szállt.

Délután volt, öt óra. Az öt majmocska előbb azzal szórakozott, hogy átugráltak a dobozon.

Áncsi, Máncsi, Páncsi, Fáncsi átugrott rajta, de a picike Mindigbolhásnak ez nem sikerült. Ráesett a dobozra. A majmocska valamennyi bolhája szanaszét ugrált ijedtében. A krampuszcsőrű madár pedig ördögi hangon kacagott a pálmafán:
- Ötkor ugrál öt majom! Ingyen cirkusz alkalom! Öt teve ott őgyeleg! Púposkáim, jöjjetek!

A tevék azonban nem jöttek oda, csak a távolból nézegették a majmocskákat, nagy, álmos szemekkel.

Az öt majom abbahagyta az ugrálást. Felmásztak a pálmafára, hogy meghúzzák a krampuszcsőrű madár hosszú farktollát.

Utóbbi nem sikerült nekik. Sőt, a krampuszcsőr csípte meg Áncsit, Máncsit, Pámcsit, Fáncsit, de az icipici Mindigbolhásat nem sikerült megcsípnie, annak csak bolyhos farkacskájának vége után csattantott nagyot a csőr.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!