Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Lelkes Miklós
Alkotások száma: 1165
Regisztrált: 2011-09-25
Belépett: 2017-12-09
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Gyermekrovat (Mesék) (186)
-Egyéb prózai alkotások (357)
-Mese (154)
-Dalszövegek (1)
-Gyermekrovat (Versek) (11)
-Versek (453)
-Társalgó (3)
Feltöltve: 2012-03-07 18:09:29
Megtekintve: 398
A Falu Hősei
Nagyotkurjantó Kelemen Büszkénbunkófalva bírája volt, és nem lehetett mondani rá, hogy nem becsületes. Ezzel nem állítom azt, hogy becsületes volt, mert én nem vagyok hazudós, hanem csak azt: nem lehetett ilyet mondani rá.

Aki ilyet mondott, annak beverték a fejét a bíró haszonérdek barátai. Azt sem lehetett állítani, hogy ez a Kelemen nem volt istenes ember. Részben az előbbivel azonos okból nem, de meg Isten rendszeresen szerepelt a bíró kétes ügyeiben, mint kétségeken felül álló tanú. Hát, lehet, hogy csak felültették az Égi Mindenhatót, de az is lehet: semmit sem tudott tanú voltáról. Ki tudja?

Így történt akkor is, amikor bizonyos eltűnt pénzekről, meg feltűnt földekről kérdezte őt a falu bolondja. A kérdést mások is hallották, ezért a bíró ingerülten válaszolt:
- Isten a tanúm: egy fél tallér felének töpörödött kis rézpitykéjét sem kaptuk meg! Mindent elvittek azok a mocskos eugatóvárosi veres gazemberek, még mielőtt nekünk odaadták volna!

Hitték ezt a büszkénbunkófalvaiak erősen, mert erős volt a csontkoponyájuk, csak a velő volt benne gyengécske állapotban. Talán a sok bunkózgatástól.

Meg is vertek aznap néhány verest: egy veres szakállú embert, akiről később kiderült, hogy nem is eugatóvárosi, és a szakálla sem igaziból vörös, csak festett, de, persze, nem kell az ilyen verest sajnálni, hiszen nem büszkénbunkófalvai bunkó, és ráadásul a szakálla sem zöld.

Rajta kívül egy kutya, meg két macska is bánta más kutyáktól, illetve macskáktól elütő szőrzetét. Voltak, akik ezeken a harci tetteken úgy felbuzdultak, hogy elfogta őket a sárga irigység, akarom mondani mirigység, és..

Az eugatóvárosiak csak annyit tudtak a büszkénbunkófalvai pénzről, hogy azt ők odaadták Büszkénbunkófalva felkent bírájának, meg önbíráskodó tanácsának. Erről elismervényük volt, ráadásul nem is hamis, - hát mit ér az ilyen semmire se jó papiros Büszkénbunkófalván? Felháborító! Ilyet állítani Büszkénbunkófalva kormányzóbíróvezéréről, - ráadásul döntő bizonyítékkal!

- Meg akarják dönteni Büszkénbunkófalva bunkóhatalmát! Bántják Büszkénbunkófalvát! - ordította egy üres boroshordó tetejéről Nagyotkurjantó Kelemen. Királyi bunkótanácsnokai, miután előzőleg ők itták meg a jó veres bort fél titokban, szeszesen és önérdek eszesen szintén kiabáltak, helyeseltek.

Büszkénbunkófalva népe is kimutatta önérzetét, és a foga fehérét, pedig, ha esetleg háromig el tudnak számolni, akkor kevésbé követik hordószónok vezérüket a meglehetősen kacskaringós, de nem gyomorba ringathatóan sült kacsához, hanem legjobb esetben sehová sem vezethető úton, - de ha nem a legjobb eset esik meg, akkor.. Igaz, esni akkor is eshetnek, és ráadásul nem csupán bölcs bíróvezérük előtt hasra, hanem néhány pillanattal tovább tartóan, - és ha nincs angyalszárnyuk, akkor végül a mélyből igen nagy magasságba emelkedhetnek! Micsoda perspektíva!

Megelevenedett a múlt, amelyik el sem múlt. Nagy táblák lendültek a fejek fölé. Ilyesmiket lehetett olvasni rajtuk, azzal a becsületes helyesírással, amelyik a büszkénbunkófalvai nemesi paraszthagyományokat hű kutyaként szolgálja, követi, és a helyes írást önérzetesen semmibe veszi:

LEGFŐB FEJJBEN OTT A MOTTOR, VÉDÜNK, MOTTOR, NEM VAGY BOTOR!

EUGATÓVÁROS! BUKKSZÁD NEM VESSZED ELŐ?! GYÜN A VIZZES LEPEDŐ! KIDERRÜLTRE GYÜN BORÚ, KEZDÖDIK A HÁBORU!

Egy büszkénbunkófalvai elemista csöppség felírta a palánkra:
HÜJE EUGATOVÁROS!

A körben állók szeme könnybe lábadt e nagy büszkénbunkófalviságtól, - mind-mind de csókolgatták érte!

Még nem kezdődött el a háború, de a falu Tanácsának Tanácstalan Dísztermében tizenkét falunagypolgár máris megkapta a magának előre kisírt aranyérdemrendet, aminek hivatalos elnevezése: Büszkénbunkófalva Hőse, kardokkal és keresztekkel.

No, hát még csak itt tart Büszkénbunkófalva, de máris.. - és mi lesz itt még!

Beszámolok majd a fejleményekről, - ha megérem. Ha nem érem meg, akkor is elégedett leszek, sőt, még sokkal inkább. Arra gondolok majd: - Jaj, mennyi minden átéltem, - de legalább ezt nem sikerült!

(2012)





Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!